Lomtalanítás után az Aradi-Szondi között a körúton

A lomtalanítás rémes itt a belvárosban. A járdákat elfoglalják a lomok,  meg a kidobott lomokra igényt tartó, azokat "lestoppoló" emberek, családok, csapatok; autókkal és gyalogosan. Székeken ülve őrzik a szajrét. Azután, viszonylag hamar vége az egész cécónak. Jönnek a nagy szemetes autók, elviszik, amit kell. Az analfabéta belvárosi lakóknak hiába írja meg levélben a hivatal, hogy mit nem lehet, (például festéket) tenni a kipakolt lomba, ők azért csak kihajítják azokat is. A várakozók kotornak, túrnak, rámolnak, szortíroznak, és közben miért ne lehetne egy jó kis mókát csinálni az analfabéta pesti polgár által kidobott cuccal. Olyan igazi, maradandó jó mókát... És szabadon, szabadon bemocskolták péntekről szombatra virradóra a körutat, elvégre ki az, aki észrevesz itt bármit, vagy szól valamiért is, vagy valamit is ellenőriz?
 

A Művész felé a villamostól a körúton

Rajzolgatott is egy-két retardált tapló unalmában

Ez lehetett ám az igazi öröm és szórakozás!

A pesti csőlátóknak meg se kottyan pár liter festék

Tapicskolnak, hisz fel sem tűnik nekik semmi

Észre sem veszik, mi van a lábuk alatt; szar, festék stb.

Ez itt maradt a sarkon

A Művésszel szemközti oldalon, ahol szintén jókedvű, vidám